A mezőgazdasági célú tereprendezések esetében alapvető irányelv, hogy – kivételes esetektől eltekintve – földtömeg egyenleggel (azaz jelentős földhiány vagy földtöbblet nélkül) megoldhatók legyenek.
Ha a tervezett tevékenységhez a tervezett helyi letermelés kisebb, mint ami a feltöltéshez szükséges, a feltöltéshez felhasználni kívánt földet meg kell mintázni, laboratóriumban megvizsgálni és a tervben minősíteni szükséges. A feltöltés pótlásához felhasználandó föld minősége az eredetivel megegyező, vagy annál jobb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező lehet.
Jelentős földtöbblet letermeléssel járó tervezett tevékenység esetén be kell mutatni a földtöbblet keletkezésének indokát. Ha a mezőgazdasági igényeket kielégítő felszín kialakítása ezt nem teszi szükségessé, a földmunkák elvégzése nem javasolható.
Mezőgazdasági célú tereprendezésnek kell tekinteni
– az erózió elleni védekezés földművei kialakításának,
– a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének,
– a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának,
– a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének,
– a növénykultúra biztonságos termesztéséhez szükséges légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának,
– a felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának,
– a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának
felszínalakító földmunkáit.
Mezőgazdasági célú tereprendezés csak abban az esetben javasolható, ha az nem jár termőterület csökkenéssel, kivéve a teraszírozást.
Mezőgazdasági célú tereprendezést kizáró okok:
– ha a tereprendezést követően 1,5 m-nél magasabban helyezkedne el az átlagos talajvízszint (ez a tervezett hasznosítástól függően változhat),
– ha a tereprendezést követően a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós, továbbá glejes talajszint helyezkedne el,
– ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne.
Helyszíni talajmintavétel szabályai:
– A talajszelvény feltárások helyét és mélységét minden esetben a domborzati viszonyok és a tervezett új terep (műterep) határozza meg azzal, hogy egy szelvény legfeljebb 5 ha területet jellemezhet.
– A talajszelvényt legalább olyan mélyen kell feltárni, hogy a tervezett műterep alatt 1,5 m mélységig ismertek legyenek a talajtulajdonságok. Rögzíteni kell a megütött talajvízszint mélységét.
– Mintavétel szükséges a nyesés, továbbá a feltöltés helyén.
Talajminták laboratóriumi vizsgálata:
Minden esetben vizsgálandó:
– kémhatás pH(H2O),
– vízben oldható összes sótartalom (%),
– összes karbonát tartalom (CaCO3 %) vagy hidrolitos aciditás (y1),
– mechanikai összetétel,
– humusztartalom (%).
Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:
– fenolftalein lúgosság,
– kicserélődési savanyúság (y2),
– toxikus elemek, szerves szennyezők mennyisége,
– földhiányos tereprendezés esetén a területre beszállításra kerülő földanyag kémiai és fizikai paraméterei származási helyenként.
Kapcsolódó jogszabályok:
(forrás: njt.hu)
90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól